Kezdjük az elején! Időben nagyon hosszú múltra tekintenek vissza ezek az erősítő eszközök. A legelső feljegyzés Kr.e.5. századra tehető az ókori Görögországba, ahol már akkor erősítő súlyként használták az atléták ezeket a faragott köveket.
Az olimpiai múzeumban van egy 143 kg súlyú kő, amibe az van belefaragva, “Bibon a feje fölé emelt egy kézzel”
A kettlebell pár száz évvel ezelőtt egyszerű terménymérő ellensúly volt, amit gabonaméréshez használtak. Formáját tekintve a fül nagysága és mérete nem változott, viszont a súlyok mérete, alakja, formája különbözött.
Használat közben a munkások folyamatos, dinamikus mozgást végeztek, és ezáltal a teljes testüket megdolgoztatták. Ha pedig súlyokról beszélünk, tudjuk, milyenek a férfiak, túl akarnak tenni a másikon és önmaguk szórakoztatására, illetve az erejük fitogtatására elkezdtek ezekkel a súlyokkal különböző gyakorlatokat végezni. Például, hogy ki tud többször kinyomni egy bizonyos súlyt a feje fölé, vagy egyáltalán ki tudja kinyomni a legnagyobb súlyt ugyanígy.
Teltek, múltak az évek és ezek az emberek száraz izomzatra tettek szert, megerősödtek a törzset merevítő izmaik, és ezek az előnyök idős korukra is megmaradtak, így mentálisan, illetve fizikálisan is a kortársaik fölött voltak.
Emelett volt még egy érdekes megfigyelés is, ami hozzájárulhatott hogy ezek az összefüggések összeértek. A mezőgazdaságban lévő súlyok hitelességének felügyeletét kispapok látták el. Mint szent ereklyét őrizték a hivatalos hitelesített súlyokat. Ezekkel járták a falvakat, és időről időre ellenőrizték “tárázták” a mezőgazdaságban használatos súlyokat. Ezek kispapok is hasonló testi adottságokkal rendelkeztek, mint a mezőgazdasági munkások.
Ezért megvizsgálták, hogy mi lehet ennek az oka, és arra jutottak, hogy a folyamatos dinamikus mozgás, ami a súlyok mozgatásával történt, az érrendszerre és az idegrendszerre kedvező hatást gyakorolt, a test megerősödése, acélossága mellett.
Girja (Kettlebell)
1704-ben jelent meg először a szótárukban a girja (oroszul: гиря.) kifejezés. Ennek többes száma a giri (гири ), amit mi a versenysportban használunk. A perzsa gerani szóból származik, ami azt jelenti: nehéz. Ez utóbbi az ősi szláv gur szóra vezethető vissza, ami azt jelenti, hogy buborék.
Az 1870-es években Dr. Vladislav Krayevsky megalapította Szentpéterváron az Amatőr Súlyemelő Egyesületet. Itt kezdtek el tudatos mozgásként foglalkozni a kettlebellel, ahol többszörösen is bebizonyosodott, hogy akik ezt az eszközt használták, lényegesen nagyobb erőt szereztek azoknál, akik hagyományos módon, saját testsúllyal, más eszközökkel edzettek.
Az 1900-as években a kettlebell szinte minden orosz erőművész produkciójában benne volt, őket hívták és hívják a mai napig is a girevoy-oknak. Innen alakult meg a girevoy sport, amit mi manapság girjasportnak vagy kettlebellsportnak nevezünk.
Nagy hagyománya volt a zsonglőrködésnek azaz, a „flow” technikáknak, amiket először cirkuszokban vagy vásári mulatságokban mutattak be a girevoyok.
Ennek az „atyja” Piotr Kriloff volt.
Pyotr Kryloff erősember, birkózó és sportoló volt, aki 1871 és 1933 között élt. Legismertebb nevén A kettlebell királya volt, hihetetlen erőmutatványokat hajtott végre kettlebell-ekkel cirkuszi színpadon. Nagyon sok rekordját a mai napig nem tudták megdönteni.
Pjotr (más néven Pierre) Moszkvában született. Tengerésziskolába járt, és navigátorként dolgozott.
Feladta a tengerész karriert, és visszaköltözött Moszkvába, ahol cirkuszban erősemberként és sportolóként kezdett dolgozni.
Az orosz cári hadsereg is felfigyelt erre a dologra, és jobb híján ágyúgolyókra hegesztett fül segítségével kezdték el edzeni a katonákat. Jelen pillanatban is az orosz katonaság erő- és állóképesség-fejlesztésének eszköze.
Van egy olyan “legenda” is, hogy először tűzszerészeket kezdtek békeidőben ezekkel a súlyokkal edzeni. Így alakult ki az ágyúgolyóra hegesztett fül által az a forma, amit ma verseny-kettlebell-ként ismerünk. Ezt a golyót szabványosították, (Fül vastagsága 35 mm, fül magassága 110 mm, a golyó átmérő 280 mm) és a mai versenyeken csak ezt a szabványt lehet használni.
Az 1950-es, 60-as és 70-es években a sportiskolák az egész Szovjetunióban megjelentek, és olcsó felszerelésük és minimális helyigényük miatt a „dolgozó ember” sportja lett. 1981-ben megalakult a Hivatalos Kettlebell Bizottság, amely minden dolgozó számára kötelezővé tette volna (de nem hajtotta végre) a kettlebell-képzést, mondván, hogy a munkában nagyobb teljesítményt és jóval kisebb orvosi költségeket jelentenének az emberek.
Több irányvonal alakult ki. Nem volt szokatlan jelenség a parkolóban autójából kettlebellt elővevő “oroszról”, aki félmeztelenre vetkőzve különféle gyakorlatokat kezdett végezni.
A golyó elterjedésének sikere egyértelműen egyszerűségében és hatékonyságában volt, hiszen ezt a súlyt bárhova el lehet szállítani, és beltéren vagy kültéren egyaránt használni.
Tehát a kettlebell az átlag ember sportja lett.
A kettlebell méretek
A mezőgazdaságban az ottani mértékegység szerint használták a súlyokat, így itt is ezt vették alapul.1 Pud =16 Kg.
Ebből adódóan hozták létre a súlyokat, ami tehát 16, 24, 32 kg-ot jelentett.
Ezeket használták a versenyre, illetve ezek a verseny súlyok a mai napig. De mivel nem minden ember születik Girevoynak, létre hoztak átlagember számára is súlyokat, ami 8, 10, 12, 14, 16, 20, 24, 28, 32 kg-ok. Illetve innen lépegetnek fölfelé a súlyok akár 72 kg-ig is.
Ezzel párhuzamosan kialakult a profi kettlebellsport.
Kettlebellsport
A kettlebellel való edzésnek és versenyeknek egyre nagyon népszerűsége lett.
Az első hivatalos kettlebell mérkőzés 1970.május 4-én volt Skadovsz városában.
1977-1978 között a kettlebellsport a Nemzeti Sportszövetség tagja lett és külön bizottságot hoztak létre a szabályok és sportszabályozás egységesítésére.
Különféle szabályokat hoztak létre a versenyzők számára, amiket a mai sportrendezvényeken is kötelezően alkalmaznak.
Az egyik ilyen volt az idő bevezetése. Az első ilyen szabály 10 perces ciklusokra vonatkozott.
Az első versenyszám a biatlon volt.
Szabályozták a technikák elvégzésének a módját, illetve a versenyzők öltözékét is.
A szabályzat kimondta, hogy a sportolónak rövidnadrágot és rövidujjú felsőt kellett viselnie, hogy a térde és a könyöke feltáruljon, hogy a bírók megfigyelhessék a mozgás megfelelő végrehajtását.
A sportoló nem használhat segédeszközt a mozgás megkönnyítésére.
A biatlon a lökés (Jerk) és szakítás (snatch) technikákból állt.
A lökésnél két kettlebellt kellett mellkasról fej fölé lökni.
A szakításnál két láb közül kellett egyetlen lendítéssel a fej fölé húzni a golyót.
A biatlon szabályzata 10 percet adott a lökésre, és 10 percet a szakításra. A két versenyszám között 30 perc pihenőt engedélyeztek. Lévén hogy nagyon sok versenyző volt, hiszen az akkor teljes Szovjetunió területéről érkeztek sportolók, ez a pihenő volt hogy több óra is volt.
A technikai szabályzat kimondta, hogy a lökés során a versenyző a súlyokat nem engedheti le a mellkasról, mivel az azonnali kizárást eredményezett. A súlyokat nem lehet felfektetni a váll csúcsára, mert ebben az esetben nem lehet pontot szerezni, illetve a bíró meginti a versenyzőt.
A második technika, a szakítás szabályozása volt.
A szakítás 10 perc alatt történik. A sportolónak egyetlen folyamatos mozdulattal kell a súlyt a feje fölé lendíteni. A kettlebell nem érintheti meg a test egyetlen részét sem. Miután a súly a fej fölött rögzül, a sportoló a derék alá, és a lábak közé engedi a súlyt anélkül, hogy érintkezne a test bármely pontjával. A sportoló bármikor válthat kezet ( bár ez időveszteséggel ezáltal kevesebb ismétlésszámmal jár), de általában a szett felénél váltottak kezet.
Hagyományos a nők csak egy golyóval versenyeztek, de a technikai szabályok ugyanezek voltak.
Az idő haladtával a szabályok és technikák bővültek.
Jelen pillanatban a Magyarországon a Magyar Sportági Szövetség a legújabb szabályozásnak megfelelő versenyszámokat alkalmazza. Ezek aktuálisan a Sportági Szövetség versenyszabályzatában találhatóak.
A kettlebell útja
A kettlebellt a nyugat is felfedezte.
Több másik vonalon is elindult hódító útján. Ennek az egyik vonala az 1980-as években emigrált orosz katonatiszt Pavel Tsatsouline rendszere volt, aki1998-ban lett instruktor Amerikában.
Ismerve a vasgolyóban rejlő lehetőséget, kialakított egy saját mozgásrendszert. Eltért a tradicionális versenysport mozgásformájától, és kialakított egy feszesebb mozgásmodellt. A rendszeréhez saját súlyokat alkalmazott, amik eltérnek a szabvány versenykettlebell méretétől. Ezzel könnyebben “fogyaszthatóvá” tette a fitnesz vonalon ezeket a fura súlyokat.
Pavelnek nagy szerepe volt a nyugati világban a kettlebell ismertté válásában. Mivel ez a rendszer egy sokkal merevebb és feszesebb mozgásmodellt alkalmaz, nem alkalmas a hosszabb szettek elvégzéséhez.
A tradicionális mozgásmodell sokkal lágyabb mozgást alkalmaz, ami a mozgás gazdaságosságát hozza előtérbe.
Pavel rendszere mellett a versenyvonal is elindult hódító útján a nyugat irányába. Talán mivel más egy versenysport motivációja és más a fitnesz világé, kicsit lassabban tört utat magának. Míg a fitnesz azonnali változást és eredményt kíván, addig egy versenysport jóval hosszabb távon tervez, mivel az elvárt eredményekhez több munka és idő kell.
De a lágyabb mozgás nem csak a versenyzőké.
Magyarországon az elmúlt 15 évben több vonalon is “beszivárogtak” a színes golyók. Egyre másra tűnnek fel az edzőtermekben is a füles súlyok.
A küzdősport klubok is szívesen használják edzésprogramjaikban, hiszen nagyon gyorsan lehet vele mérhető eredményeket elérni. De nincs ebben semmi újdonság, hiszen pont ezekből a megfigyelésekből indult el Szentpétervárról az 1800-as év végén.
A Magyar Kettlebell Akadémia évek óta integrálja a tradicionális sport mozgását a populáris edzésekbe, figyelembe véve a modern funkcionális sport elvárásait. Folyamatosan kihívást elé állítjuk az edzetteket és saját motivációs programot alakítottunk ki, amivel mérhetővé tettük a fejlődést.
Célunk, hogy minél inkább beépítsük ezt a fajta mozgást, mint életformát az ember mindennapjaiba, ezáltal minőségi változást érjünk el fizikailag és mentálisan is.
Lehetőséget adunk mindenki számára, hogy a kettlebelledzés minden szintjét megtapasztalja.
Igénytől függően meg lehet ismerni a populáris fitneszvonal technikáit, belekóstolhat a tradicionális versenyzésbe, illetve betekintést nyerhet az akrobatika magaslataiba is.