Most, a koronavírus-járvány idején talán még kevesebbet mozgunk, mint egyébként. Vannak, akik úgy érzik, nem pont most kellene lejárni edzőterembe, mások pedig a lustaságukat magyarázzák meg azzal, hogy tartanak a fertőzéstől. Mindkettő nagy hiba, ugyanis a termekben a megfelelő szabályok betartása mellett nem vagy nagyobb veszélyben, mint tömegközlekedés vagy vásárlás közben, ráadásul a passzív védekezés – maszk, távolságtartás – mellett a testedet aktívan is felkészíted a vírus elleni védekezésre.
Vannak, akik azért hagyják ki az edzést hétről hétre, mert azt mondják, tanulniuk vagy dolgozniuk kell. Nos, ez a bejegyzésünk leginkább hozzájuk szól, ugyanis mára bizonyított tény, hogy a mozgással nem csak az izmaink és állóképességünk nő, de az agyunk is turbófokozatba kapcsol tőle: gyorsabb lesz a gondolkodásunk, javul a memóriánk, kreatívabbak leszünk, mondhatni: a rendszeres sport okosabbá tesz minket, így a tanulmányainkban és a munkában is jobban teljesítünk.
De mit is jelent ez?
Elöljáróban annyit tudnod kell, hogy az agyunkat nemcsak a mérete jellemzi, hanem az is, hogy milyen szoros és aktív a kapcsolat a különböző agyterületek között. Ezeket az összeköttetéseket pedig mozgással erősíthetjük. A jó hír pedig az, hogy sosincs késő ehhez, ugyanis az agyunk, amíg csak élünk, képes a változásra, és új összeköttetések kiépítésére. Ezért van az, hogy edzéssel az agyunk öregedési folyamatai is lassíthatók, megállíthatók és visszafordíthatók. Az edzés és a mozgás hatására több idegsejt jön létre, amelyeket minél több inger él, annál hosszabb életűek. Az ember pedig az evolúció szerint mozgásra van teremtve, hogy a mozgás során új ingereket éljen át és új környezetbe kerüljön, azokhoz alkalmazkodni tudjon és a lehetőségeket a saját javára fordítsa.
A kutatások szerint, amelyekről Anders Hansen az Edzett agy című – túlzás nélkül korszakalkotó - könyvében is beszámol, a legjobb, ha váltogatjuk a kardió- és erőedzéseket, mert azok a memóriánk különböző területeire hatnak. A kardióedzés pozitív hatásait megfigyelve, arra jöttek rá, hogy a memóriánkat szinte azonnal javítja: az idegen nyelvet tanulók sokkal több szót sajátítottak el kardio típusú mozgások után. Az erőedzések pedig asszociatív memóriánkat javítják többek között. A kettlebelledzésekben mind az aerob-, mind az anaerob mozgás nagy szerepet kap, így a képi és verbális memóriánk is erőre kap általa.
Az edzés jótékony hatását több területen is észrevehetjük: ha mozgunk, javul a memóriánk, a stresszszintünk is csökken, kevésbé veszik át felettünk az irányítást az érzelmeink, nő az önuralmunk. Akik rendszeresen mozognak, jobban tájékozódnak a térben, gyorsabban „kapcsolnak”, jobban átlátják az összefüggéseket. Ez senki számára nem elérhetetlen, de tény, munkát kell bele fektetni.
Hogyan csináld?
Ha nem tudod, hogyan vágj bele, mi segítünk. Nálunk a Szentkirályi utcában kardio-, intervallum és erőedzésekben is bőven lesz részed. Sőt, elmondhatjuk, hogy minden egyes alkalommal mindegyiket végezni fogod. Kifejezetten célzott edzések vannak nálunk arra, hogy a jobb és bal agyféltekét trükkösen aktiváljuk, kicsit „összezavarjuk” azokat, de végeredményképpen mindkettő fejlődik. Azt pedig szintén tudni lehet, hogy az intelligencia, a logikus gondolkodás többek között a annak függvénye, hogy milyen sűrű a két agyfélteke közti idegpálya-összeköttetés, azaz: mennyire képes együttműködni a bal és a jobb felünk. Nos, ha eddig ezzel netán gondod volt, ezt az inspiráló edzéstípust különösen neked találták ki.
A következő cikkünkben bővebben arról lesz szó, hogy mit is csinálunk pontosan azokon a sok embernél „idegrohamot” kiváltó edzéseken, amikor „összezavarjuk” az agyféltekéinket és aminek hatására a koordinációs képesség már rövid időn belül szemmel láthatóan javul.